Házi feladat adásának elvei és az iskolai dolgozatok szabályai
(Pedagógiai program)
Fogalma: Az iskolai oktatási időn túl a gyermek számára megtanulásra, illetve elvégzésre kijelölt feladat
Célja: Az iskolai tananyag rögzítése illetve gyakorlása. Az így elsajátítotttudásra építheti a pedagógus az újabb ismeretanyagot.
Fajtái:
- Szóbeli házi feladat:
- szó szerint elsajátítandó versek, memoriterek
- definíciók
- bármely tantárgyhoz kapcsolódó, saját megfogalmazásban
- elmondandó szövegek
- Írásbeli házi feladat lehet:
· munkafüzetek kitöltése
· tankönyvi kérdésekre adandó írásbeli válaszok
· ábrák, vázlatok készítése, prezentáció készítése
· házi fogalmazások, házi dolgozatok, olvasónaplók készítése
· kutatómunka (az egyes tárgyakhoz kapcsolódó gyűjtések, ismerethordozókból) kiállítások megtekintését követően a látottak önálló írásbeli feldolgozása
Alapelvek:
- Minden tantárgyból adható szóbeli és írásbeli házi feladat
- Rajz, technika, ének tárgyakból a tanuló órai teljesítményét értékeljük elsősorban (korlátozott házi feladat adás szóban, írásban)
- A hétvégére és szünetekre korlátozott mennyiségű írásbeli házi feladat adható (kivétel az 1 órás tantárgy)
- Írásbeli házi feladat kapcsolódjon az óra anyagához
- Mennyiségileg annyit adjunk, amit ellenőrizni is lehet.
- Írásbeli házi feladat el nem készítése nem minősíthető elégtelen érdemjeggyel a naplóban
- Kötelező olvasmány elolvasására legyen elegendő az idő
- Mértékkel adható szorgalmi feladat, melynek el nem készítése nem járhat felelősségre vonással.
- Tanítók tartsanak folyamatos kapcsolatot a napközis nevelővel a házi feladat mennyiségét illetően
- Az osztályfőnök koordinálja a tanulók véleménye alapján az adott szóbeli és írásbeli feladatok mennyiségét
Írásbeli beszámoltatás rendje
Írásbeli beszámoltatás történhet csoportosan és egyénileg.
1.) Tájékozódó beszámoltatás (nem kell előre bejelenteni) 5-10 perces rövid számadás a pillanatnyi tudásról. Javítása azonnal történik a tanuló által, zöld vagy kék színnel.
Értékelése: A tanár által kidolgozott módszer alapján (dicséret, elismerés, piros pont stb.)
Ráirányítja a figyelmet az eredményre vagy a hiányokra.
Gyakorisága: bármikor történhet.
2.) Év eleji diagnosztizáló mérés: emlékezetet mér (Honnan indulok?).
A helyzetfeltárás eszköze, az induló tudás megállapítására.
Értékelni kell, de nem osztályozzuk.
3.) Egyéni írásbeli beszámoltatás:
- differenciálásra ad lehetőséget
- a tanár állítja össze a feladatokat
- gyakorisága: tantárgya jellegétől függ
- Értékelése legyen objektív, követhető!
4.) Röpdolgozat:
- 1 vagy több óra anyagát tartalmazza
- Lehetőség szerint előre be kell jelenteni
- Célszerű előtte rendszerezni a tudást
- A tanár állítja össze a kérdéseket
- Javítás: célszerű pontozással
- Osztályozás: tanár által megállapított ponthatár alapján
- Naplóba beírva teljes értékű jegy
- Tanulónak ki kell adni
- Ha a dolgozatok 50%-a elégtelen, nem lehet a naplóba beírni
(Ilyen esetben a jó eredmény a tanuló kívánsága szerint beírható a naplóba. Cél: ösztönzés.)
5.) Témazáró dolgozat:
- Nagy egységet lezáró írásbeli beszámolás, amely az elsajátított tantervi anyagot méri: törzsanyag szinten
- Összefoglaló- és gyakorló óra előzi meg
- Íratása történhet: feladatlappal vagy munkaközösség által kidolgozott feladatsorral
- Előre jelezzük az időpontját
- Javítása 10 munkanapon belül történjen meg
- Egy tanítási napon két témazárónál több nem íratható
Témazárók értékelésénél egységességre törekszünk a következő elvek szerint:
Felsőben |
Alsóban |
91% - 100 % - 5 |
91% - 100 % - 5 |
76 % - 90 % - 4 |
80 % - 90 % - 4 |
51 % - 75 % - 3 |
60 % - 79 % - 3 |
31 % - 50 % - 2 |
50 % - 59 % - 2 |
0 % - 30 % - 1 |
0 % - 49 % - 1 |
Az SNI-s tanulók értékelésében max. 10 % engedménnyel alakítjuk ki az osztályzatot, kivétel a jeles osztályzat.
Felsőben |
Alsóban |
91% - 100 % - 5 |
91% - 100% - 5 |
70% - 90% - 4 |
72% - 90% - 4 |
41% - 69% - 3 |
50% - 71% - 3 |
21% - 40% - 2 |
40% - 49% - 2 |
0% - 20% - 1 |
0% - 39% - 1 |